150 éve alakult meg a román alkotmányos monarchia

Alig egy nappal ezelőtt írtuk meg, hogy az Európa Napja és a náci fegyverletétel mellett május 9-én Románia saját függetlenségének kikiáltását is ünnepeli - hogy aztán most elmondjuk, utóbbi nem teljesen felel meg a történelmi valóságnak (úgy látszik, a román történelemben már csak így van ez). Május tizedikén tehát ismét megünnepelhettük a függetlenség kikiáltásának napját, ezúttal a Szatmár Megyei Múzeumban.

Az intézmény ugyanis látványos tárlatot nyitott arra emlékezvén, hogy I. Károly német herceget 160 éve, 1866-ban választották a román fejedelemségek uralkodójává. A május 10-hez további két jelentős történelmi esemény kapcsolódik: 1877-ben ezen a napon kiáltották ki az ország függetlenségét, majd 1881-ben ezen a napon koronázták királlyá az addigi uralkodót, aki aztán I. Károly néven összesen 48 éven keresztül vezette az országot.

(A függetlenség kikiáltásának napja körüli tévhit ahhoz kapcsolódik, hogy a kommunista rendszerben a 9-ét nevezték ki a függetlenség kikiáltása napjának. Az igazság azonban az, hogy ekkor Bratianu felvetette a parlamentben a függetlenség kikiáltásának lehetőségét, ám a két fejedelemség közös háza csak másnap fogadta azt el. A két fejedelemség közös uralkodója pedig I. Károly volt. Az arisztokrácia-ellenes kommunista ideológia azonban megpróbálta „elszakítani" az eseményt I. Károlytól, inkább tulajdonították Bratianunak).

Teljes nevén Karl Eitel Friedrich Zephyrinus Ludwig von Hohenzollern-Sigmaringen német herceget 1866 áprilisában kérték fel a román nemesek, hogy álljon az Alexandru Ioan Cuza által egyesített fejedelemségek élére, azt remélvén, hogy a nagy tekintéllyel rendelkező külföldi uralkodóházból származó személye garanciát jelent az ország teljes függetlenségének kivívására. Megválasztását III. Napóleon francia király is támogatta. Károly álruhában, üzletembernek öltözve, hamis útlevéllel érkezett Romániába. 1866. május 10-én Bukarestbe érkezésekor meleg fogadtatásban részesült mind a nép, mind a politikusok részéről.

Amint azt Adrian Stef megyei tanácselnök is kiemelte köszöntőjében, I. Károly király személyéhez köthető nem csak Románia függetlenségének kikiáltása, de az első alkotmány életbe léptetése (ezzel Románia alkotmányos monarhiává vált), olyan területek, mind Dobrudzsa vagy a Kígyók-szigetének megszerzése, de elsősorban a modern és iparosított állam alapjainak megteremtése.

A kiállítás legértékesebb darabjai közé tartozik I. Károly koronája, amelyet az ország függetlenségéhez vezető orosz-török háború egyik döntő csatájának számító plevnai ostrom alatt a román katonák által zákmányolt ágyú csövéből öntöttek. Megtekinhető továbbá I. Károly koronázáskor viselt egyenruhája inlletve öt korabeli zászló is.

Végezetül egy érdekesség: a kiállításnak otthont adó teremben 1996-ban Mihály király, I. Károly kései örököse is megfordult. A nép őt is meleg fogadtatásban részesítette, ő pedig az épület erkélyéről köszöntötte őket. Arról az erkélyről, amelyről néhány évvel korábban Nicolae Ceausescu is beszélt az „alattvalóihoz".